Tudomány a horgászat világában 3.rész

Ha már az előző részekben eljutottunk odáig, hogy tudjuk azt, mit, mikor, miért fogyasztanak el a halak, akkor most vegyük át azokat az élettani szempontokat, amik lejátszódnak uszonyos barátainkban a takarmányok emésztése során.

Ehhez első lépésként a halhús összetételét érdemes megvizsgálnunk tüzetesebben.

A táplálék felvételének mennyisége nagy mértékben függ az alábbi tényezőktől, ami minket, horgászokat is érintő kérdés.

A korábbi cikkekben felvázolt módon befolyásoló tényező az ízlelőbimbók elhelyezkedése, ami lehet a bőrön, bajuszképleten, szájüregben, ajkakon és a garatüregben.
Ily módon a kémiai ingerek iránti fogékonyság és érzékenység, ugyanis a keserű, sós és édes ízekre gyengén reagálnak, míg a savak iránt magas fokú receptivitást mutatnak.

Az talán már minden horgász számára köztudott tény, hogy a halak változó testhőmérsékletű állatok, vagyis testhőmérsékletük az élőhely hőmérsékletétől függ. A hőmérséklet csökkenésével a testhőmérsékletük is csökken és az anyagcsere folyamataik is lelassulnak. A minimumérték elérésével nyugalmi állapot lép fel. Ha a hőmérséklet emelkedik, megszűnik a nyugalmi állapot és az állat ismét aktív lesz.

Ezt figyelembe kell vennünk az etetések kialakítása során is és a víz hőmérsékleti viszonyainak megfelelő mennyiségű csalogató anyagot bejuttatni, ha eredményesek szeretnénk lenni és nem célunk a halak gyors eltelítése.

A pontyok esetében a természetes táplálék felvétele erősen függ az úgynevezett évszakhatástól is. Télen a bentoszt, vagyis a vízfenék üledékének világát fogyasztják, ideértve a lárvákat és a férgeket.

A tavasz beköszöntével a vizekben pezsdül az élet és az így megnövekvő zooplankton állomány biztosít számukra megfelelő táplálékot az alsóbb vízrétegekben.

Nyáron a felsőbb rétegekbe húzódva, előszeretettel fogyasztják az ízeltlábúak lárváit, emiatt is érdemes őket ilyenkor a felszín közelében felkínált csalival megpróbálni horogra keríteni, ugyanakkor az etetőanyag és a csali összetétele során is figyelembe kell venni ezen beltartalmi tényt.

Ősszel, ahogy a víz ismételten hűlni kezd, újból előtérbe kerül a bentosz fogyasztása és a zsírok raktározása, ami a hosszú nyugalmi időszakban majd gyorsan mozgósítható energiaraktárként és hőforrásként fog funkcionálni.

Ugyanígy figyelni kell arra, hogy mekkora az adott tavon a telepítési sűrűség, vagyis, hogy adott vízfelületre mennyi éhes száj jut és ezáltal egy-egy halnak mekkora a rendelkezésre álló mozgástere.

Nem szentírás, de összességében kijelenthető, hogy egy gyengén halasított vízen célravezetőbb tud lenni egy megfelelő minőségű anyagokból összeállított koncentrált etetés, míg gazdagabban telepített tavakon, egy jobban elterített és nagyobb mennyiségű csalogatóanyagból álló etetés hozhatja meg a kívánt sikert.

A következőkben tekintsük át a különböző ásványi anyagok pozitív hatásait és azok hiányának negatív élettani befolyását.

Első anyag a kalcium, ami a csontvázrendszer legfontosabb kationja. Szükség van rá a megfelelő véralvadáshoz, az erős csontok kialakulásához és a jó minőségű izommunkához is.

Amennyiben ennek hiánya kialakul, úgy csökkent növekedés, alacsonyabb fokú takarmányértékesítés és csontképződési zavarok lépnek fel.

Etetőanyagunk kalcium tartalmát csontlisztek és őrölt kagylóhéj hozzáadásával tudjuk fokozni.

A foszfor szintén a csontvázrendszer kialakulása során játszik fontos szerepet, ugyanakkor az energiatárolás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.

Hiányában csontképződési zavarok jelentkezhetnek.

Etetőanyagunk foszfor tartalma leginkább kukorica, búza, árpa, tritikálé hozzáadásával növelhető.

A magnézium az izomműködéshez nélkülözhetetlen, valamint a téli időszakban kiemelten fontos, amikor az alapanyagcsere drasztikusan lelassul.

A gyári etetőanyagok és csalik, a szükségletet meghaladó mennyiségben tartalmazzák ugyan, de felszívódása gyenge, mindössze kb. 20%.

A nátrium, a kálium és a klór együttes tárgyalását az indokolja, hogy mindhárom elem a szervezet homeosztázisának fenntartásában játszik fontos szerepet és a növekedési ütemet fokozza.

Etetőanyagunk ilyen irányú tuningolására a halliszt lehet a legmegfelelőbb opció.

A további anyagok részletes taglalása talán feleslegesen bonyolítaná el a cikket, ezért azokat csak felsorolás szintjén említem a tudás és a látókör szélesítése miatt.

Ezek a kén, a vas, a cink, a réz, a mangán, a kobalt, a jód, a bór, a szelén és a króm.
Ezen anyagok jelenléte a szervezetben mind-mind nélkülözhetetlen, de leginkább kiegészítő haltakarmányozás során jellemző ezeknek az értékeknek a figyelése és szükség esetén pótlása.

Összegezve a fent leírtakat és a korábbi cikkekben található adatokat, megfelelő kreativitással olyan anyagokat gyárthatunk le otthon, amik jó eséllyel visznek minket közelebb álmaink halának megfogásához oly módon, hogy közben a halak létfenntartásához és fejlődéséhez is hozzájárulunk, valamint a vizeket sem szennyezzük felesleges anyagokkal és létrejöhet egy hosszútávon fenntartható állapot, ami előnyösnek nevezhető mind az élővilág, mind a horgászok oldaláról.

Szintén fontos szerepet töltenek be élettani szempontból is és azt tekintve is, hogy a hal ösztönből szükségesnek érzi-e az adott táplálék elfogyasztását, az aminosavak.

Az egyszerűség kedvéért ezeket is csak felsorolás szintjén tekintjük át, ugyanakkor tudni kell, hogy a halaknak igenis megvan az átlagos aminosav esszenciális szükséglete.

Íme a legfontosabb aminosavak:

Valin, Leucin, izo-Leucin, Arginin, Lizin, Metionin, Cisztein, Treonin, Fenilanilin, Triptofán.

Az aminosavakról elmondható, hogy legtöbb esetben csakis kombináltan fejtik ki megfelelően hatásukat. Számunkra, horgászoknak ez annyiból lehet érdekes és megszívlelendő, hogy az általunk felhasznált alapanyagok beltartalma ennek megfelelően kell alakuljon az optimális eredmény eléréséhez. Mindenképp alap összetevőnek kell számítson a hús és halliszt, a megfelelő tisztaságú vérliszt, a kazein és a különféle természetes kivonatok, amik magukban rejtik ezeknek bárminemű kombinációját.

Sajnos a gyári csalik közül csak kevés tartalmazza megfelelő mennyiségben és minőségben azokat az anyagokat, amik mind nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy fogósságukhoz ne férjen kérdőjel.

Hazánkban a pontyfélék legismertebb és legelterjedtebb képviselője a ponty (Cyprinus carpio), amely a közép-európai haltermelés egyik legfontosabb, legnagyobb mennyiségben tenyésztett halfaja. Magyarországon a ponty a halászati termelés több mint 80 %-át adja. Hagyományos, tavi tenyésztéstechnológiája és túlnépesített horgásztavainkban való tartásuk során a természetes táplálék optimális mennyiségének kialakítása mellett (zooplankton, rovarlárvák), kiegészítő takarmányozást is alkalmaznak.

Ez általában növényi eredetű magvakból (búza, kukorica, csillagfürt) illetve ezek daráiból, melléktermékeiből áll.

Egy igazán jól kialakított etetés során teljes értékű haltápok is adhatók, a gabonamagvak mellett vagy helyett is. A minőségi haltápok, a természetes táplálékkal kiegészülve jobb növekedést és takarmányértékesítést tesznek lehetővé, valamint jóval nagyobb csalogató hatással is bírnak etetésünkön. Mivel magasabb fehérje és energia tartalmúak, „koncentráltabbak”, ezért a kijuttatási mennyiség is jóval kevesebb.

A tápok specifikusan vannak összeállítva, meghatározza a hal fajtája, kora, speciális igényei, hogy milyen mennyiségben, milyen formában-méretben kell kijuttatni a tápot.

Tápok összeállításánál a gyártók figyelembe veszik a halak tápanyag, ásványi anyag, vitamin szükségleteit és ennek megfelelően kalibrálják a tápokat.

Ezen tények is jól bizonyítják, hogy legkiemelkedőbb eredményt a bojlival és a pelletekkel történő csalizás hozhat számunkra, hiszen gondos odafigyelés mellett, ezek azok a csalogató anyagok, amik tartalmazzák a szükséges összetevőket, könnyen feltárható formában, ugyanakkor megfelelő emészthetőség mellett.

A pontyok és amurok horgászatának egészen különleges, máshoz nem hasonlítható módszere a bojlis horgászat. A módszer Angliából került hozzánk német és osztrák sporthorgászok közvetítésével.

Sokan még ma is úgy gondolják, hogy a nagy pontyok megfogásához kemény botok, vastag zsinórok és nagyobb horgok szükségeltetnek. Azonban a mai modern technika előnyeit figyelembe véve már olyan eszközöket foghatunk a kezünkben, melyek a botok hallatlan rugalmasságának, a zsinórok kiváló szakító szilárdságának és a minőségi acélból készített horgoknak köszönhetően olyan sportszerű és élvezetes változatai a horgászatnak, melyek ugyan nem minden esetben végződnek a horgász győzelmével, de maximális élményt nyújtanak.

Egyre elterjedtebb válfaja lett a nagy pontyok becserkészésének a bojlis horgászat. 20 éve még kinevettük volna azt, aki azt mondja, hogy egy vékony cérnára kötött és a horog öblébe hurkolt gombócért szó szerint versengenek a halak. Mára azonban teljesen elfogadott tény lett, hogy a hajszálelőkés csali felkínálásnak nincs párja, bármilyen vízről is legyen szó.

Nem kötelező így horgászni, de kipróbálni mindenképpen érdemes!

Azt azonban nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy ezekkel az információkkal olyan tudás birtokába kerülhetünk, ami kétélű fegyver. Rendkívüli sikerekhez vezethet hozzá minket, azonban a kifogott halak sorsa innentől kezdve a mi kezünkben van.

Jó magam is megközelítőleg 20 éve horgászom, ebből az elmúlt években túlnyomó részt már csak bojlival.

Ezzel párhuzamosan elsajátítottam azt a sok információt és tudást, melynek birtokában egyre többször talál meg az a bizonyos „szerencse”. Ugyanakkor minden kifogott halat a barátomnak tekintek és boldogan engedek vissza éltető elemébe.

Remélem, hogy ez a gondolkodásmód egyre nagyobb tért fog hódítani, hiszen a bojlis horgászat lényege éppen az, hogy a nagy halakat szeretnénk megfogni. Ha pedig nem helyezzük vissza ezeket, akkor úgymond magunk alatt vágjuk a fát, ugyanis a kapitális egyedek biztosíthatják legjobban a vizekben a természetes utánpótlást. Ha megtartjuk a nagy pontyokat, úgy megfosztjuk magunkat attól a lehetőségtől, hogy esetleg néhány év elteltével ismét kifoghassuk, de a természetes súlygyarapodásnak köszönhetően, már néhány kilóval nehezebben.

Búcsúzóul egy olyan képet szeretnék megosztani veletek, ami jól tükrözi azt, hogy a különböző generációk közös horgászata, a megértő és türelmes hozzáállás és a tiszta lelkű őszinte szó mennyire el tudja varázsolni még a legkisebbeket is. Ezek azok a momentumok, amik építő jellegűek, amik visznek minket előre és amikből az emlékezés majd hosszú időn át táplálkozni tud.

Ha tetszett a cikk és hozzám hasonlóan szereted és tiszteled halakat, mint nemes ellenfél, akkor olvasóként visszavárlak a folytatásban!

Addig is horgászbaráti üdvözletemet küldöm minden kedves olvasónak!

TIPP:

Az ősz közeledésével célszerű egyre inkább előtérbe helyezni a magasabb olaj és zsírtartalommal bíró csalikat, hiszen ezek azok, amiknek a segítségével halaink fel tudnak készülni a téli időszak viszontagságaira. A magos etetés jó kiegészítője ilyenkor a különféle pelletek keveréke és a gyorsan bontó bojlik, amiknek bejuttatott mennyiségét a vízhőmérséklet esésével arányosan, csökkenteni kell.